Javában tart még a nyár. Szeretjük, ez nem is vitás. Sőt, a legtöbben talán arra vágynánk, bárcsak ez az egész évszak a családé, a szeretteinké és a pihenésé lehetne.
Ugyanakkor annak, aki munkaviszonyban áll, az egész nyáron át tartó szabadság csak álom. Te tudod mennyi szabadság jár neked?
Nincs mese, okosan kell gazdálkodni a rendelkezésre álló idővel.
Hogyan tervezzük meg tudatosan a szabadságunkat?
Ennek első és elengedhetetlen feltétele az, hogy tudjuk, hány munkanapnyi szabadsággal gazdálkodhatunk az évben.
Nézzük csak a legfontosabb tudnivalókat!
Nos, az alapszabadság húsz munkanap. Ez mindenkinek jár.
Ez a húsz munkanapnyi alapszabadság pótszabadsággal egészül ki, amelynek mértéke az életkorunktól függ:
– a huszonötödik életévtől egy,
– a huszonnyolcadik életévtől kettő,
– a harmincegyedik életévtől három,
– a harmincharmadik életévtől négy,
– a harmincötödik életévtől öt,
– a harminchetedik életévtől hat,
– a harminckilencedik életévtől hét,
– a negyvenegyedik életévtől nyolc,
– a negyvenharmadik életévtől kilenc,
– a negyvenötödik életévtől tíz munkanapnyi pótszabadság jár az alapszabadságon felül.
Azonban itt még nincs vége. Ha tizenhat évnél fiatalabb gyermekünk vagy gyermekeink vannak, további pótszabadság jár:
– egy gyermek után kettő,
– két gyermek után négy,
– kettőnél több gyermek után pedig összesen hét munkanap.
Természetesen az sem mindegy, mindebből mennyivel rendelkezünk mi magunk és mennyivel a munkáltató. Elég csak arra gondolni, milyen bosszantó tud lenni, ha a főnökünk nem enged el bennünket szabadságra, pedig már hónapok óta tervezgettük azt a bizonyos balatoni nyaralást, elutaltuk már a panziósnak a szállás díját, vagy épp befizettük az előleget a csoportos külföldi utazásra.
Mire érdemes figyelni annak érdekében, hogy elkerülhessük a hasonló kellemetlenségeket?
Mindenekelőtt fontos tisztában lenni azzal, hogy évente mindössze hét munkanapnyi szabadságot köteles a munkáltatónk a kérésünknek megfelelő időpontban kiadni.
Nem túl sok, igaz?
Ráadásul ennek a hét munkanapnyi szabadságnak a kiadása sem úgy megy, hogy a megelőző nap, munkaidő végén közöljük a főnökünkkel, hogy az útipoggyászunk már összepakolva várja a másnapi utazást, vagy épp külföldről írunk egy „két hétig most ne számítsanak rám, mert nyaralok” üzenetet. Ahhoz, hogy minden szabályszerűen történhessen, be kell tartanunk néhány alapszabályt. Mindenekelőtt azt, hogy a szabadság kiadására vonatkozó igényünket legalább tizenöt nappal a szabadság megkezdése előtt be kell jelentenünk!
Egyeztessünk tehát, mégpedig kellő időben! Sőt, jó, ha nem csupán a főnökünkkel, hanem – ha például meg kell oldani a helyettesítésüket – a kollégáinkkal is. A szállást, az utazást pedig csak azután foglaljuk le, miután megigényeltük a szabadságot, s a munkáltatónk engedélyezte is azt!
Ez a gondtalan, háborítatlan pihenés elengedhetetlen záloga.
