SSL Certificate
SSL Certificate

CHECK-IN: Hotel leírás Pincesa Del Mar, Varadero, Kuba

Petra kubai beszámolójának folytatásában ezúttal azt a szállodát mutatja be, ahol második utazásuk során szálltak meg. Ha zavar a gyerekzsivaj, amikor pihenni szeretnél, akkor ez a Neked való hely, itt ugyanis 18év alatti vendégeket nem fogadnak. Nem csodálkozom rajta, hogy Petra szívesen visszamenne.

Havanna után buszos transzferrel mentünk át Varaderoba, a szállásunk a Paradisus Princesa Del Mar ötcsillagos üdülőben volt. Csak 18 éven felülieket/felnőtteket fogadnak (adults only), all inclusive ellátás van.

Check-in: Amikor megérkeztünk és kiszálltunk a buszból, egyszerűen tátva maradt a szám. Ez a látvány fogad minden újonnan érkezett vendéget: 
Fotó: www.meliacuba.com
Annyi eltérés volt, hogy mi kora délután érkeztünk a szikrázó napsütésben. A (tapasztaltabbik) recepciós hölgy eléggé elfoglalt volt, épp egy kisebb társaság a kicsekkolással bíbelődött. Addig is mondták, hogy foglaljunk helyet és rendeljünk nyugodtan italokat, frissítőket magunknak. No problemo. Nagyon jól beszélt angolul, kitöltöttük a papírokat, elmondta a szokásos bevezetőt, mi hol merre meddig. Adott egy térképet is a szállodáról. Majd pedig jött a lobby boy és golfpályákon használatos kiskocsijával odafuvarozott minket bőröndöstül ahhoz az épülethez, ahol a szobánk volt. Ezt a szolgáltatást később is lehetett kérni. Csak felhívtad a recepciót és kérted a kiskocsit. 
Szoba: junior suite-ot kértünk a foglaláskor franciaággyal. Amit kaptunk, az egy két különálló ággyal rendelkező szoba volt, amit ott azonnal szóvá is tettem, a nyomaték kedvéért spanyolul is. Semmi gond. Felhívta a lobby boy a recepciót, és mondták, hogy hamarosan befejezi a szobaasszony egy olyan paraméterűnek a takarítását, és utána a miénk. Addig esetleg ebédeljünk meg. Még szép, hogy elfogadtuk ezt az opciót és így egy olyan szobát kaptunk végül, aminek a teraszáról lehetett látni az óceánt is a távolban. Az eredeti “csak” az amúgy rendezett kertre nézett. A lobby boy megörült, hogy beszélek valamicskét spanyolul, és nem kell vért izzadnia az angollal, és ő is lelkesen elmondott minden fontosat a szolgáltatásokról, mielőtt elbúcsúzott tőlünk.
A szobák berendezése itt is nagyon szép. Légkondis, széfes, volt bekészített strandtörölköző, megint csak modern, síkképernyős tv számos csatornával (helyi és amerikai adók, volt HBO is). Az esernyőn mosolyogtam, de kiderült, hogy szükség volt rá a későbbiekben. A minibárt naponta feltöltötték, igaz csak ásványvízzel és sörrel. De hát a bárban azt ittál, amit akartál, szóval ez nem igazán negatívum.
Fotó: Molnár Petra
Az üdülőhely maga: álomszép környezet nagy területen. Lásd a fotót a térképről, hogy mennyi épület tartozik hozzá. Itt is volt butik ruhákkal, piperékkel, ajándéktárgyakkal, italokkal. Ahol az étteremhez lépcső vezetett le/fel, ott volt a mozgássérültek számára biztosított emelő. Volt pénzváltó CADECA és persze szivarokat is lehetett venni. 
Aki igényelte a mozgást, a légkondicionált edzőteremben súlyzózhatott, futhatott, lépegethetett, bicajozhatott. Személyi edző állt rendelkezésedre, odafigyelt rád, segített, magyarázott, javította a testtartásod, ha valamit nem úgy csináltál, ahogy kellett volna. Pedro igazi kincs volt! A nyaralás végére “összebarátkoztunk” vele, sokat mesélt magáról, családjáról és hogy lett belőle az, ami. Szépülni vágyó lányoknak/asszonyoknak fodrászat illetve szépségszalon/spa nyújtott például: teljes testmasszázst, testtekercselős kezeléseket, arcpakolásokat és pedikűrt/manikűrt. Aki nem annyira edzőterem fetisiszta, becsatlakozhatott a csoportos jóga, pilates és tai chi órák egyikébe. Természetesen a szokásos vízi sportok is elérhetőek: katamarán, vitorlázás, szörf, vízibicikli, kajak. Mi kihasználtuk a lehetőségeket és rájártunk a billiárd asztalra is, pingpongoztunk és teniszeztünk is. 
Fotók: Molnár Petra
Minden nap a recepció közelében található hirdető tábla reklámozta, hogy mi az aznapi általános program: spanyol nyelvlecke, bor és sajtkóstolás, golfleckék, salsa tanfolyam. A meghirdetett búvároktatás valódi volt. Párom gyorsan át is ment a medencés teszten, én sajnos elvéreztem. De immár elmondhatom, hogy legalább kipróbáltam, és ez valóban olyasmi, ami nem nekem való. A sikeres merülőteszt után el is vittek minket búvárkodni élesben a Disznó-öbölbe. Míg a többiek a korallzátonyt és a közelében fekvő hajóroncsot fedezték fel a mélyben, én a békés sznorkelezés mellett tettem le a voksomat.
Ellátás: all-inclusive. A nagyon felső kategóriás prémium italok kivételével azt és annyit kértél a bárban, amennyit csak akartál. De ha éppen egy ilyen italra vágytál, megvehetetted magadnak. A reggeli svédasztalos volt. Gyümölcsök, müzlik, kolbászok, rántotta, friss cipók, kenyerek, és még sorolhatnám. Ebédelni lehetett a part közeli Beach Grillben (frissen sültek a grillről, zöldségek, köretek), a Firenze étteremben (olasz konyha remekei: levesek, pizzák, tészták), a Rock House bárban (szendvicsek, gyümölcs- és fagyi kelyhek, hamburger). 
Fotó: Molnár Petra
 A legjobb dolog azonban minden nap a vacsora volt. És megérte nem tele enned magad napközben és hagyni helyet a pocakban estére is, mert: 5 napra előre be kellett mindig foglalnod, hogy melyik este hány órakor melyik étteremben szeretnél enni. Szabályok: két egymást követő este nem ehettél ugyanott, illetve miután kipróbáltad mindet, nem lehetett utána csak a kedvencedben enni és a többit hanyagolni. 
És akkor a választék: a már említett Firenze étterem, ami az olasz konyhát és borokat nyújtotta. A Marseille étterem a nevéhez méltóan a francia konyha remekeiből adott ízelítőt. (Én annyira nem rajongok a francia konyháért, de én is találtam kedvemre valót). Sakura étterem: japán látványkonyha. Ott készült minden frissen az asztalodnál a szemed láttára. Bamboo étterem – ázsiai/keleti konyha: itt három fogásos fix degusztációs menü volt “csak”. Viszont annyira finom, hogy ide visszatértünk többször is. És a krémek krémje: Hill Top étterem. Ez a főszezonban csak a még többet fizető exluzív royal service-es vendégeknek elérhető, azonban így az esős évszakban mi is kipróbálhattuk. Bármelyik európai/amerikai nagyváros luxuséttermével felveszi a versenyt! Ez volt az abszolút befutó számunkra. Mindebből az levonható, mint tanulság, hogy ha a helyi kubai konyhát szeretnéd megkóstolni, akkor ne ilyen helyen szállj meg.
Kinek ajánlom? Olyan 18 éven felettieknek, akik megengedhetnek maguknak drágább szállást/nyaralást is.
Negatívum: nem éreztem negatívumnak, de azért megemlítem a teljesség kedvéért. Mivel az esős évszakban voltunk, ami kevésbé nyüzsis, így éppen akkor festették újra/tatarozták a Gran Terraza épületét. Ez az egyik étterem, ami a főszezonban svédasztalos étkezést biztosít. A munkások senkit nem zaklattak, szépen kényelmesen végezték a dolgukat. Engem ez nem zavart, és nem húzta le a nyaralás élményét.
Visszamennék-e ide? – Igen. Igen. Igen.

Ha kedvet kaptál az utazáshoz, akkor folytasd itt az olvasást!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..